Az Amerikai Diabetes Egyesület (ADA; American Diabetes Association) szerint a cukorbetegség ma 20,8 millió amerikait érint, ami a népesség 7%-a. Csupán 5-10 százalékuk sorolható az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők közé, ahol az inzulintermelő bétasejtek autoimmun pusztulása következtében a betegek életük hátralévő részében inzulinfüggővé válnak. A többi esetet, mely inzulinrezisztencia (a test sejtjei már nem reagálnak az inzulinra) hatására jön létre, és melynek során inzulinhiány alakul ki, 2-es típusú cukorbetegségnek nevezik. Az ADA úgy tartja, hogy mintegy 54 millió amerikainál, tehát a népesség 17%-ánál mutatható ki prediabétesz, azaz a cukorbetegséget megelőző állapot.
Vajon mi okozza ezt a járványt? Valóban "rosszak a génjeink", vagy helytelenül táplálkozunk?
A diabétesz komoly, életveszélyes betegség, mely nagyban azzal áll összefüggésben, hogy mit fogyasztunk (túl nagy mennyiségben illetve nem megfelelő táplálék formájában) és mit nem fogyasztunk (hiányos táplálkozás), és a feltételezések ellenére sokkal kevesebb köze van a génjeink adta biológiai halandóságunkhoz. Míg a genetikusok mérhetetlen mennyiségű időt, energiát és pénzt fektetnek a betegség "okainak" kimutatására a génjeinkben, lényegesen kevesebb figyelem irányul az olyan jellegű kutatásra, melynek során már kimutatták, hogy a búza, a tejtermékek és a szója fogyasztása nagyban hozzájárul az 1-es típusú, illetve hogy a magas fruktóztartalmú kukoricaszirup és a hidrogenizált olaj fogyasztása pedig a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához.
A "rossz gének" hibáztatása az olyan betegségekért, mint amilyen a cukorbetegség, csupán kényelmes menekülés az egyénenként és egész társadalomként is megtehető lépések elől, melyekkel megelőzhetnénk a mára járvánnyá fejlődő problémát.
Nem lenne szabad megelégednünk egy majdani "gyógyulás" valószínűtlen reményével, akár gyógyszeres vagy génterápiáról, őssejtkutatásról vagy hasonló tudományos álomképekről is legyen szó, amikor a cukorbetegség oka (és így a gyógyulás módja is) talán éppen az orrunk előtt van, mégpedig a villánk hegyén.
Általánosan elfogadott tény, hogy az 1-es típusú cukorbetegség hátterében az áll, hogy az immunrendszer megtámadja a hasnyálmirigy inzulintermelő bétasejtjeit. Idővel a hasnyálmirigy elveszti inzulintermelő képességét. Miközben a genetikusok keresik a "rossz géneket", melyek állítólag "okozzák" az autoimmun betegséget, adatokkal igazolják, hogy az arra fogékony egyéneknél egy a búzában jelen lévő, gliadin néven ismert anyag a hasnyálmirigy szigetsejtjeinek felszínén lévő II. osztályú diabetogén HLA-antigéneket arra készteti, hogy pusztító autoimmun folyamatot indítsanak el. [Do dietary lectins cause disease? BMJ 1999;318:1023-1024].
Nem minden búzát fogyasztó egyénnél alakul ki cukorbetegség. Más-más ember eltérő fokú érzékenységgel reagál a búzában található lektinekre, így nem tévedés azt állítani, hogy az 1-es típusú diabétesz, mint ahogyan minden egyéb betegség kialakulásánál igenis a genetikai tényezők is szerepet játszanak. Ám egy népesség genetikai különbségeinek és a betegségekre való eltérő fokú hajlam létezésének elismerése nem jelenti azt, hogy maguk a gének okozzák a betegséget. A búzában jelen lévő lektin esetében nem a génnek köszönhetően jelenik meg a szigetsejt felszínén az antigén. Búzalektin kell a sejt átalakulásához szükséges gének aktiválásához. Ha hasonlattal lehetne élni, olyan, mintha a cukorbetegség szempontjából nagyobb kockázatot jelentő gének töltetlen fegyverként lennének jelen. Lőszerként bizonyos allergén ételek szolgálnak, mint amilyen a búza, a tejtermék és a szója. A ravasz pedig, amivel elsüthetjük a töltött fegyvert, sokféle lehet, a fenti ételek hosszú időn át történő fogyasztásától kezdve a fokozott bélpermeabilitáson és oltásokon keresztül a vírusos betegségekig és talán számos egyelőre ismeretlen tényezőig.
Ha tisztában vagyunk azzal, hogy a három leggyakrabban dicsőített "egészséges étel", a búza, a tejtermékek és a szója, mind közrejátszik az 1-es típusú cukorbetegég kialakulásában, akkor talán nem lenne tanácsos megelőzésképpen kivenni azokat a fiatalok étrendjéből? Vajon milyen más lehetőség kínálkozik? Bedőlni a génelméletek végzetes téveszméinek, abban a reményben, hogy gyermekeinknél majd talán nem alakul ki a betegség, mert nem örökölték a "rossz gént", mert egyszerűen melléjük állt a szerencse a táplálkozási orosz rulett játékban?
A 2-es típusú cukorbetegség megelőzhető és visszafordítható!
A 2-es típusú cukorbetegséget és az azt megelőző prediabetikus állapotot, melynek során már fellép az inzulinrezisztencia, a következő megelőzhető tényezők okozzák:
1) túlzott kalóriabevitel
2) az aktív életmód és a testmozgás hiánya
3) magas glükóztartalmú (vércukorszintet emelő) ételek fogyasztása:
a) elsősorban cukor és gabonaalapú szénhidrátok, pl. tészta, kukoricapehely, keksz.
b) magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, és más koncentrált fruktózforrások: pl. cukor, agávé.
4) hidrogenizált olajak
5) táplálkozásból fakadó ásványi só hiány, különösen magnézium-, króm- és cinkhiány, valamint a lenmagból, dióból és vadon élő halakból származó omega-3- zsírsavak hiánya.
A témáról bővebben tájékozódhat a színes részre kattintva.